Rengeteg érzelmet vagyunk képesek megtapasztalni – van, amelyik kellemesebb, és van, amelyik nem. Ezek közül hatot alapérzelemnek nevezünk, mivel a világ minden táján megtalálhatóak, kultúrától függetlenül.
Felmerül a kérdés, hogy ha ennyire elterjedtek, vajon rettentően hasznosak is?
Az érzelmek segítenek rájönnünk, hogy valami hogyan hat ránk vagy éppen döntéseket hozni. Eközben pedig kommunikálják mások felé, hogy milyen a kedvünk, így ennek megfelelően viselkedhetnek velünk. Az alapérzelmek a hat „alapszín” a készletben, tehát lássuk (a teljesség igénye nélkül), hogy miben segítenek nekünk!
Kezdjük az ÖRÖMmel, amely lényegében a jutalmakra és sikerekre adott reakciónk. A boldogság pozitív hatással van a szervezetünkre és az immunrendszerünk működésébe, emellett segít ellazulni és feledni a stresszeket. Jelzi mások felé, hogy jól vagyunk, illetve hogy a tettük elnyerte a tetszésünket.
A SZOMORÚSÁGot tekinthetjük az öröm ellentétének is, hiszen a kudarcok, veszteségek és büntetések váltják ki belőlünk. A szomorú ember negatívabb színben látja a világot, készültségben van a veszélyek ellen és a stressz következtében könnyen meg is betegedhet. Ilyenkor mások láthatják rajtunk, hogy fájdalmat okoztak nekünk, illetve térre vagy támogatásra van szükségünk.
A DÜH akkor jön létre, amikor valaki vagy valami átlépte a határainkat, fájdalmat és kellemetlenséget okozva számunkra. (Láthatjuk a hasonlóságot a szomorúsággal – a düh át is alakulhat ebbe.) A „harckészültség” támogat minket határaink megóvásában, de az elnyomott düh frusztrációhoz és agresszióhoz is vezethet, így ajánlatos levezetnünk egészséges módokon. A düh jelzi másoknak, hogy ne szórakozzanak velünk, mert nem toleráljuk.
A FÉLELEM a minket (valósan vagy vélten) veszélyeztető szituációkban jelenik meg. Nagyon hasznos az általa okozott aktivitás és stressz, mert minél előbb messze akar vinni minket az ártalmas dolgoktól, személyektől. Félelmünk mások felé is kommunikálhatja a veszély jelenlétét, vagy hogy nem érezzük jól magunkat a társaságukban.
Az UNDOR kiskorunkban ízekre mutatkozott, azonban felnövésünk során megtanultunk egyéb, fizikai vagy gondolati jelenségektől is undorodni. A félelemhez hasonlóan ez az érzés is el akar távolítani minket az ártelmes ingertől, amely pl. elronthatja a gyomrunkat vagy zavarhatja a belső békénket. Mások felé jelzi, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a viselkedésüket, vagy hogy ne egyenek az ételből.
Végül, de nem utolsósorban MEGLEPETÉSt akkor érzünk, amikor valami váratlan történik, amely nem része a világról vagy szituációról alkotott elképzeléseinknek. A többieknek is pontosan ezt közvetíti. Az érzés arra ösztökél minket, hogy módosítsunk elvárásainkon és vizsgáljuk meg jobban a helyzetet, amiben vagyunk.
Láthattuk tehát, hogy a hat alapérzelmünk nagyon hasznos információkkal szolgálhat nekünk és másoknak a hogylétünkről, illetve olyan viselkedéseket indíthat be, amelyek az adott helyzetben a legjobbak számunkra.
Szerinted melyik a legfontosabb érzelem?
